Az összekötő kapocs: Vasvári Pál

Október 16-19-e közt Ughy Attila fővárosi képviselő, Bauer Ferenc és Lévai István Zoltán önkormányzati képviselők szervezésében Budapest, XVIII. kerületéből 25 fő látogatott el a kalotaszegi medencében található Körösfőre, abba az erdélyi faluba, ahol elevenen él az 1848-as márciusi ifjak egyikének, Vasvári Pálnak az emléke. Talán sokan nem tudják, mert a történelem könyvek nem írtak róla, hogy e lánglelkű forradalmár 23 évesen, 1849. július 6-án a Rákóczi Szabadcsapat parancsnokaként, több mint 400 társával együtt esett el a kalotaszegi falvak védelmében, a román lázadó parasztokkal szembeni kegyetlen csatában. Sír nem jutott nekik, ruháiktól megfosztva, meztelenre vetkőztetve porladtak szét a csatatéren. A csatatér területén azóta völgyzáró gát épült, azt ma víz borítja, az elesett hősök csontjai a tó vize alatt enyésznek. Vendéglátónk, Péntek László alpolgármester, egyben Vasvári emlékének szorgos és kitartó kutatója, minden megtett azért, hogy részletesen megismerjük életének utolsó heteit, a csata menetét és emlékének ápolását. Körösfő népe 1995-ben emlékkopjafát állított a szabadsághősnek a templomdomb alatt, melynél lerótták kegyeletüket az út résztvevői is. Péntek László kitartásának és Ughy Attila közreműködésének köszönhetően ez év július 28-án Pestszentimrén, a református templom kertjében is felállításra került egy kopjafa, melyet egy körösfői fafaragó készített és Körösfő ajándékozott településünknek. Közös feladatunk a jövőben Vasvári Pál emlékének ápolása, életének megismertetése a kerület fiataljaival, s halála napján emlékező főhajtás a felállított kopjafánál.

Bauer Ferenc


P r o g r a m u n k

Indulás 2009. okt. 16-án 06.30 perckor autóbusszal
Első nap: Nagyvárad megtekintése, szállás elfoglalása Körösfőn
Második nap: A csatatér helyének felkeresése (Funtinelle víztározó, Gyalui-havasok), Kolozsvár megtekintése (Mátyás király szülőháza, Szent Mihály templom, Házsongárdi temető), este pedig hangulatos vacsora Körösfőn a vendéglátók részvételével
Harmadik nap: Kós Károly és a Varjúvár (ismerkedés Kós Károly életével és munkásságával), a sebesvári várrom megtekintése
Negyedik nap: útban hazafelé rövid pihenő Zilahon, majd Nagykárolyban a felújítás előtt álló Károlyi-kastély megtekintése

Megérkeztünk Nagyváradra... okt. 16.
(a fotók ráklikkeléssel nagyíthatóak)

Szent László plébánia templom
Körösfő
Vasvári Pál nyomában okt. 17.
A végzetes csata helyszíne, Vasvári és többi hősi halottunk végső nyughelye
Séta Kolozsváron
Mátyás király szülőházánál

Márton Áron püspök szobra
A Szent Mihály templomban
A MŰVELŐDÉS c. folyóirat szerkesztőségének táblája (kisebb már aligha lehetne)
Látogatás a Házsongárdi temetőben

Kolozsvár madártávlatból
Makovecz Kolozsváron...
Körösfőn közös vidám vacsora
Úton Kós Károlyhoz okt. 18.
A család háza
Varjúvár
Sebesvári várromnál
Visszatérés Körösfőre
(Bánffyhunyadon az elhíresült cigány paloták...)
Mindenfelé ortodox templomok
(az állam akár néhány román család esetén is templomokat épít a magyarok lakta területeken...)
A Vasvári Pál emlékszobában
(a videóhoz kapcsold be a hangszórót!)


A Vasvári-kopjafa megkoszorúzása Körösfőn
(a videóhoz kapcsold be a hangszórót!)


Sulyok József: Békejobb

Jeltelen tömegsírban,
mit senki sem talál,
pihen, de nem nyughat
Vasvári Fejér Pál.

Vízágy lett a fenyves erdő,
a völgy Bélesi-tó,
a romantika hű fiának
lágy-sírját ringató.

Nincs balzsam, csak irgalom,
és szél a fák hegyén,
béklyózott reménysugár
Fintenella tetején.

Sebzett lelke ott bolyong,
hazára nem talál,
három-négyszázad magával
hontalan, s honra vár.

Az elrejtett tömegsírt
idő, s bűntudat fedi,
de a méltó emlékezés
kegyelmét megleli.

Ha nincs tiltás, az szabadság,
s elillanó határ!
Testvérnépek őrzik álmod,
hős Vasvári Pál.

Nem billogoz faj, hit, nemzet,
s feszítő indulat.
Határtalan, s feloldozó
a megtalált mozdulat.

Vidulnak már a „Bús napok”,
Janku hozza borát.
Kalotaszeg emlékezik,
Vasvári megbocsájt?

Útban hazafelé okt. 19.
Zilah városában
Nagykárolyban
A magyar határon
A búcsú pillanataiban emlékeinkkel...
(kapcsold be a hangszórót!)


___________________________________________

A magyarok számának és arányának alakulása a környező országokban

Népszámlálás 1990. és 2000. körül történt (a konkrét évszámok az egyes országoknál kerültek feltüntetésre).
Az évszámok utáni első számjegy az adott ország teljes lakosainak számát mutatja, a második pedig azt, hogy mennyi magyar él ott, s végül feltüntettük a magyarság százalékos arányát a teljes lakossághoz viszonyítva.

- Szlovákia
1991-ben: 5 274 335 -- 567 296 -- 10,8 %
2001-ben: 5 379 455 -- 520 528 -- 9,7 %

- Ukrajna
1989-ben: 51 452 034 -- 163 111 -- 0,3 %
2001-ben: 48 416 000 -- 156 600 -- 0,3 %

- Románia
1992-ben: 22 810 035 -- 1 624 959 -- 7,1 %
2002-ben: 21 680 974 -- 1 431 807 -- 6,6 %

- Szerbia
1991-ben: 9 778 991 -- 343 942 -- 3,5 %
2002-ben: 7 498 001 -- 293 299 -- 3,9 %

- Horvátország
1991-ben: 4 784 265 -- 22 355 -- 0,5 %
2001-ben: 4 437 460 -- 16 595 -- 0,4 %

- Szlovénia
1991-ben: 1 965 986 -- 8503 -- 0,4 %
2002-ben: 1 964 036 -- 6243 -- 0,3 %

- Ausztria
1991-ben: 7 795 786 -- 33 459 -- 0,4 %
2001-ben: 8 032 926 -- 40 583 -- 0,5 %

- Összesen
1991-ben: 103 861 432 -- 2 763 625 -- 2,7 %
2001-ben: 97 408 852 -- 2 465 655 -- 2,5 %

Az adatok Gyurgyik László: A határon túli magyarok számának alakulása az 1990-es években c. írásából (Magyar Tudomány, 2005/2 132. old.) származnak
________________________________________________

blogcreator elérhető: szabolster@gmail.com